Arany Jnos
(1817-1882)
Legnagyobb epikus kltnk, a npies realizmusnak Petfivel egytt kiemelked alakja a magyar s az eurpai irodalomban.

lete rviden
-Szletett: 1817. mrc. 2-n Nagyszalontn
-desapja: Arany Gyrgy
-desanyja: Megyeri Sra
-Testvre: Arany Sra
-Iskoli: Nagyszalonta, Debreceni Reformtus Kollgium
-1834. Kisjszlls: segdtant, pnzt gyjttt a tanulshoz
-1837.-ben Debrecenben sznsz lett, majd vndorsznsz lett vidken
Mg ugyanebben az vben hazatrt Nagyszalontra, ahol rossz hrek fogadjk: apja megvakult, anyja haldoklik
Segdtant, majd msodjegyz lett Szalontn
-1840.-ben hzassgot kttt Ercsey Juliannval
-1841.-ben lnya szletik: Juliska, 1844.-ben pedig megszletik Lszl nev fia is
-1844.-ben Az elveszett alkotmny cm vgeposzval megnyerte a Kisfaludy Trsasg plyzatt
-1846.-ban a Kisfaludy Trsasg jabb plyzatra elkszlt a Toldi, melyet felemelt pnzdjjal tltek gyztesnek
-1847.-ben Petfi levelet rt Aranynak, ezzel kezddtt az irodalom egyik legszebb kltbartsga
-1848.-ban A Np Bartja cm lap trsszerkesztje lett
mg ugyanebben az vben nkntes nemzetr lett Aradon
-1849.-ben belgyminisztriumi fogalmaz volt
a szabadsgharc utn bjklnia kellett
nevel a Tisza csaldnl, majd a Nagykrsi Reformtus Kollgium tanra lett
-1859.-ben az Akadmia tagja lett
-1860.-tl Pesten lt, a Szpirodalmi Figyel s a Koszor cm lapok szerkesztje
a Kisfaludy Trsasg igazgatja
a Magyar Tudomnyos Akadmia (MTA) ftitkra lett
Lnya, Juliska meghalt, ez nagyon megviselte, maga is betegeskedett
a 70'-es vek kzeptl visszavonultan, csak a csaldjnak lt, tisztsgeit csak nvleg gyakorolta
-1877.-tl egy kapcsos knyvbe rta verseit, melyet szikknek nevezett
-1882 oktberben halt meg, meghlses betegsgben |