V�r�smarty Mih�ly (1800-1855)

- Pusztany�ken (K�poln�sny�k) sz�letett 1800. december 1-j�n

- Apja: V�r�smarty Mih�ly gazdatiszt, majd b�rl�

- Anyja: Cs�ty Anna

- 1811-t�l a sz�kesfeh�rv�ri ciszterciekn�l, 1816-t�l a pesti piarist�kn�l tanult

- 1817-t�l a pesti egyetem hallgat�ja

- 1824-ben �gyv�di vizsg�t tett

- 1817-ben apja meghalt, a csal�d neh�z anyagi helyzete miatt V�r�smarty 1818-t�l Perczel S�ndor h�rom fi�t (k�zt�k M�ricot) nevelte Pesten, 1820-t�l a csal�d b�rzs�nyi birtok�n (Bonyh�d mellett), 1823 �sz�t�l �jra Pesten.

- Rem�nytelen�l beleszeretett Perczel Ad�lba (Etelk�ba).

- 1822-23-ban G�rb�n (Tolna megye) volt jur�tus; hatottak r� a megyei ellen�ll�si mozgalmak.

- M�r feh�rv�ri di�k kor�ban verselt, pesti tanulm�nyai idej�n latin k�lt�k mellett Bar�ti Szab� D�vid, R�jnis J�zsef, Vir�g Benedek �r�sai ker�ltek a kez�be; ez ut�bbival szem�lyesen is megismerkedett.

- Di�kkori verseiben csal�di, iskolai �s bar�ti kapcsolatair�l �rt a de�kos klasszicizmus st�lus�ban, majd f� t�m�ja az Etelka ir�nti szerelem �s a hazafias �rz�s (Helvil�hoz, Csaba szerelme, Szigetv�r) volt.

- Megismerte Kisfaludy S�ndor, Berzsenyi D�niel �s Szemere P�l k�lt�szet�t, Kisfaludy K�roly korai dr�m�it. B�rzs�nyben irodalomkedvel� papok, Egyed Antal, Kliv�nyi Jakab �s Tesl�r L�szl� r�v�n, �s Perczel S�ndor k�nyvt�r�b�l megismerkedett Hom�rosz Ili�sz�val, Tasso Megszabad�tott Jeruzs�lem�vel, Shakespeare dr�m�inak n�met ford�t�s�val, Zr�nyi, Mikes �s Kazinczy m�veivel.

- 1822-ben n�gy�nekes eposzt �rt (A h�s�g diadalma), 1823-t�l honfoglal�si eposz�n, a Zal�n fut�s�n dolgozott (megjelent 1825-ben).

- 1824-ben kapcsolatba ker�lt Szemere P�llal, Toldy Ferenccel, Stettner Gy�rggyel, F�bi�n G�borral, De�k Ferenccel.

- Az Aurora munkat�rsa, Kisfaludy K�roly k�r�nek tagja lett.

- Nevel�i �ll�s�nak megsz�nte ut�n (1826. augusztus) v�ls�gos anyagi helyzetbe ker�lt, de a Tudom�nyos Gy�jtem�ny szerkeszt�jek�nt (1828-32) meg�lhet�st tal�lt.

- 1830-ban a Magyar Tud�s T�rsas�g rendes tagj�v� v�lasztott�k, ez megszil�rd�totta anyagi helyzet�t.

- 1834-ben a V�rsz�nh�zban el�adt�k Kincskeres�k (1832) �s V�rn�sz (1833) c�m� dr�m�j�t. Az ut�bbi�rt �s m�veinek gy�jtem�nyes kiad�s��rt akad�miai jutalmat kapott.

- 1837-ben a Pesti Magyar (k�s�bb Nemzeti) Sz�nh�zat �rp�d �bred�se c�m� darabj�val nyitott�k; tov�bbi sz�nm�veit is itt adt�k el�. Sz�nikritik�kat �s dr�maelm�letet is �rt (Elm�leti t�red�kek).

- Mint b�r�l� �s nyelv�sz tev�kenykedett a Magyar Tud�s T�rsas�gban �s a Kisfaludy T�rsas�gban (helyes�r�si szab�lyzat, sz�t�r, nyelvtan).

- 1837-1843 k�z�tt az Athenaeum szerkeszt�je volt Bajz�val �s Toldyval.

- Szerepet v�llalt a politikai k�zdelmekben is, kapcsolatban �llt Sz�chenyivel, Kossuthtal, Wessel�nyivel. Sz�chenyi h�ve, de a Kelet n�pe vit�j�ban Kossuth mell� �llt.

- 1840-ben n�gy k�tetben adta ki �jabb munk�it.

- 1841-ben megismerkedett a 26 �vvel fiatalabb Csaj�ghy Laur�val, 1843-ban feles�g�l vette.

- 1842-t�l a Nemzeti K�r eln�ke, e min�s�g�ben a kezd� Pet�fit t�mogatta.

- 1847-t�l az Ellenz�ki K�r aleln�ke.

- 1848. m�rcius 15-�t Szabad sajt� c�m� vers�vel �dv�z�lte; az els� n�pk�pviseleti orsz�ggy�l�s tagja lett. A szabads�gharcot k�ltem�nnyel (Harci dal) �s cikkekkel szolg�lta. A korm�nyt elk�s�rte Debrecenbe, Szegedre �s Aradra, a detroniz�ci� ut�n a kegyelmi sz�k b�r�ja.

- Vil�gos ut�n bujdosott, majd jelentkezett a hat�s�gn�l; egy j�indulat� hivatalnok k�zbel�p�s�re f�lmentett�k.

- 1850-t�l csal�dj�val Csepen, Baracsk�n �s Ny�ken �lt, f�ldb�rl�k�nt, anyagi gondok k�zt, betegeskedve, lelkileg �sszet�rve. 1855 �sz�n Pesten hi�ba keresett gy�gyul�st.

- 1855. november 19-�n halt meg Pesten.

- Temet�se orsz�gos gy�sz�nnep �s tiltakoz�s volt az �nk�nyuralom ellen. �zvegy�nek �s �rv�inak helyzet�n a De�k Ferenc ind�totta orsz�gos gy�jt�s seg�tett.