Karinthy Frigyes (1887-1938)

- Budapesten sz�letett 1887. j�nius 25-�n.
 
- Apja Karinthy J�zsef tisztvisel�:

- Anyja: Engel Karolina

- Frigyes a csal�d �t�dik gyermeke.

- 1893-ban meghal �desanyja. Anyj�nak korai elveszt�se, az eleven szellemi k�rnyezet �s Budapest vil�gv�ross� fejl�d�se meghat�roz� gyermekkori �lm�nye.

- Testv�rei, Etelka �s Elza fest�n�vend�kek, Em�lia rendk�v�li nyelvtehets�g.

- Frigyes - a m�kedvel� filoz�fus �s tud�s apa, a magyar Filoz�fiai t�rsas�g egyik alap�t� tagja r�v�n - k�lt� �s filoz�fus bar�ti k�r, k�pz�m�v�szeti, irodalmi, filoz�fiai vit�k l�gk�r�ben nevelkedett. A feln�ttek a pozitivizmus �s a francia kult�ra megsz�llottjai, Karinthy Frigyesnek az egyoldal� n�met orient�ci� helyett m�r kor�n az eg�sz eur�pai kult�r�ra ny�lt r�l�t�sa.

- A Mark� utcai re�lgimn�ziumban a gondos hum�n oktat�s mellett a term�szettudom�nyok f�szerepet kaptak. Humor�rz�ke, kritikai hajlama hamar megnyilatkozott gyermekkori napl�iban s tizen�t �ves kor�ban megjelent N�szutaz�s a F�ld k�z�ppontj�n kereszt�l c�m� parodisztikus reg�ny�ben, melyet a Magyar K�pes Vil�g k�z�lt folytat�sokban.

- 1905-ben �retts�gizett, kifejezetten gyeng�n. �retts�gi ut�n �ll�t�lag matematika-fizika szakra iratkozott be, val�j�ban csak az bizonyos, hogy 1906-ban m�r k�z�lte �r�sait Az �js�g, majd t�bb napilap, 1908-t�l a Nyugat.

- 1912-ben Nagy Endre kabar�j�ban boh�zattal mutatkozott be.

- 1906 t�jt �sszebar�tkozott Kosztol�nyival �s Cs�th G�z�val; ez ut�bbi r�v�n ismerkedett meg a freudizmussal. Karinthy Frigyes fell�p�sekor a magyar tudom�ny �s m�v�szet vir�gkor�t �lte, Eur�pa �lvonal�ban volt. Moh� szenved�lyess�ggel vetette bele mag�t a pesti szellemi �letbe. „Nem lehet meg a m�v�szet tudom�ny n�lk�l” - vallotta, s ismereteit nemcsak olvasm�nyaib�l szerezte, hanem tud�s bar�tait�l els� k�zb�l is. Nemcsak lelkes h�ve a rep�l�snek, hanem Wittmann Viktor seg�ts�g�vel ki is pr�b�lta.

- Freud, Strindberg �s Weininger n�szeml�lete Karinthy Frigyes novell�inak, t�rc�inak meghat�roz�ja. A francia felvil�gosod�s �r�i mellett odafigyelt a kort�rs filoz�fusokra is.

- 1912-ben l�tv�nyosan t�rt be az irodalomba. Megjelent az Esik a h�, felt�n�st keltve biol�giai-k�rbonctani naturalizmus�val, a Ballada a n�ma f�rfiakr�l c�m� k�t novell�sk�tete, az Egy�gy� lexikon �s a G�rbe t�k�r humoreszkgy�jtem�nye �s az �gy �rtok ti. Szatirikus b�r�latokat �rt, �s egyed�l�ll� komikus sz�- �s formakincset alak�tott ki, forradalmas�tva a humor, a szat�ra m�v�szet�t.

- 1910-ben kezd�d�tt idillje Judik Etellel, a sz�n�szn�t f�rje haragja el�l 1912-ben Berlinbe sz�ktette; 1913-ban k�t�ttek h�zass�got, 1914-ben sz�lette meg fi�k, G�bor.

- A h�bor� kit�r�se fokozta pacifizmus�t, s Grimasz 1914 c�m� k�tet�ben az els�k k�z�tt tiltakozott ellene. Az Utaz�s Faremid�ba 1915 c�m� szatirikus fantasztikus gulliveri�d�ja �s a Holnap reggel 1916 c�m� dr�m�ja is h�bor�ellenes mot�vumokat tartalmaz.

- Aforizm�ba fogalmazta vil�gn�zet�nek l�nyeg�t: „A h�bor� ellent�te nem a b�ke, hanem az eszm�k forradalma.” E szellemben jelent meg 1918-ban Krisztus �s Barrab�s c�m� k�tete, szatirikus publicisztik�j�nak cs�csa. A polg�ri forradalmat helyeselte, a prolet�rdiktat�r�t nem.

- 1918-ban a spanyoln�tha �ldozatak�nt harminck�t �ves kor�ban meghalt feles�ge. A trag�dia ut�n visszavonult a k�z�lett�l. Napl�jegyzetei sz�rny� f�jdalomr�l tan�skodnak: „�gy �rzem, agyamban daganat k�pz�d�tt” - �rta le a balj�s szavakat 1918. okt�ber 28-�n. A politikai fordulatok is meggy�t�rt�k, a komm�n buk�sa ut�n kipelleng�rezte a feh�rterror ideol�gi�j�t, s ett�l kezdve jobbr�l is, balr�l is t�madt�k.

- 1920-ban feles�g�l vette a n�la hat �vvel fiatalabb, kor�bban orvosi tanulm�nyokat folytat� B�hm Arank�t, aki - Judik Etelhez hasonl�an - Karinthy miatt v�lt el el�z� f�rj�t�l. 1921-ben sz�letett meg gyermek�k, Ferenc.

- Az els�k k�z�tt t�zte tollhegyre a sz�ls�s�ges diktat�r�kat, Mussolinit, Hitlert, Szt�lint. Felolvas� k�rutakon vett r�szt a h�szas �vek v�g�n, az elcsatolt magyarlakta ter�leteken is, s megr�z� vallom�sokat �rt magyars�gtudat�r�l.

- 1930-ban jelent meg formai szempontb�l brav�ros versk�tete, a Nem mondatom el senkinek.

- 1931-ben r�szt vett egy Zeppelin-utaz�son, szerepelt PEN �s eszperant� kongresszusokon. Reg�nyben, elbesz�l�sben, humoreszkben a hagyom�nyos form�kat a groteszk, az abszurd, a relativista fekete humor ir�ny�ba fejlesztette tov�bb.

- 1936 m�rcius�ban mind s�lyosabb� v�l� rosszull�t, sz�d�l�s, h�nyinger, hallucin�ci�, k�nz� fejf�j�s k�rny�kezte. A Budapesten �s B�csben v�gzett vizsg�latok k�ts�gtelenn� tett�k: s�rg�sen m�tend� agydaganata van.

- M�jus 5-�n Stockholmban m�t�tte meg agytumor�t Olivecrona professzor. Az eg�szs�g�t visszanyer� �s �nmag�t sz�ntelen�l figyel�-elemz� �r� megkezdi �lm�nye reg�nny� form�l�s�t. 1937-ben jelent meg a Mennyei riport, fantasztikus korszat�r�ja a „t�lvil�gr�l”, s az Utaz�s a kopony�m k�r�l c�m� reg�nye agym�t�tj�r�l.

- Sajt� al� rendezte �zenet a palackban c�m� versesk�nyv�t. �t �vre sz�l� �r�i tervet k�sz�tett, reg�nyeket, sz�ndarabokat akart �rni, de csak kusza karcolatokra, t�rc�kra tellett m�r erej�b�l. M�g versesk�tet�t sem hozta tet� al�, pedig versei m�r egy�tt voltak

- Ad�ss�gai rohamosabban n�ttek, mint megval�sulatlanul maradt �r�i tervei.

- Utazni akart, ehelyett az �js�g�r�i robot em�sztette. K�v�h�zr�l k�v�h�zra j�rt. Gyakran rosszkedv� volt �s nyugtalan.

- Egy id� m�lt�n f�f�j�sokr�l �s sz�d�l�sekr�l panaszkodott. Meg-megjelent Le�nyfalun, M�ricz Zsigmondn�l. El�bb T�th �rp�d, majd k�s�bb Kosztol�nyi hal�la am�gy is megviselte. Kosztol�nyi temet�s�n annyira elvesz�tette �nuralm�t, hogy idegess�g�ben cigarett�ra gy�jtott. M�ricz a sz�p �s egyre megsz�p�l� m�ltat jelentette sz�m�ra, a r�gi b�keid�k megmaradt tan�jak�nt.

- 1938. augusztus 29-�n halt meg Si�fokon.