Csokonai Vit�z Mih�ly: A tihanyi Ekh�hoz

�h, Tihanynak riad� le�nya!
     Sz�llj ki szent hegyed k�z�l.
�m, kit a sors eddig annyit h�nya,
     Partod ellen�be �l.
Itt a halv�ny holdnak f�ny�n
Jajgat �s s�r elpuszt�lt rem�ny�n
     Egy mag�nos �rva sz�v.
    
M�g azok, kik b�t, bajt nem szenvednek
     A boldogs�g karjain,
V�gadoznak a kies F�rednek
     K�tfej�n �s partjain;
Addig �n itt s�rva s�rok.
�s te, Nympha! amit �n nem b�rok,
     Verd ki zeng� b�rceden.
     Verd ki zeng� b�rceden.

Zordon er�k, durva b�rcek, szirtok!
     Harsogj�tok jajjaim!
Tik tal�m t�bb �rez�ssel b�rtok,
     Mintsem embert�rsaim,
Kik keblekb�l sz�mkivetnek
�s magok k�zt cs�fra emlegetnek
     Egy szeg�ny boldogtalant.
     Egy szeg�ny boldogtalant.
  
Akik hajdan j� bar�tim voltak
     M�g felk�ltek ellenem,
�ld�z�im p�rtj�hoz hajoltak:
     �h! miket kell �rzenem,
Amid�n m�r �k is v�gre
�gy rohannak r�m, mint ellens�gre,
     B�r hozz�jok h�v val�k.
     B�r hozz�jok h�v val�k.

Nincsen, aki lelkem v�gasztalja,
     Oly bar�tim nincsenek;
V�llat r�nd�t, aki sorsom hallja;
     M�r elhagytak mindenek.
Nincsen sz�v az emberekbe:
Hadd �ntsem ki h�t vaskebletekbe
     Sz�vem b�s panasszait.
     Sz�vem b�s panasszait.

Lilla is, ki bennem a rem�nynek
     M�g egy �leszt�je volt,
Jaj, Lill�m is a tyrran t�rv�nynek
     S a szok�snak megh�dolt.
Hogy vagy most te, �ldott l�lek?
�n ugyan m�r elhagyatva �lek
     A tenger k�nok k�z�tt.
     A tenger k�nok k�z�tt.

�h, van-� m�g egy Er�mi sz�ll�s,
     R�gi barlang, szent fed�l,
Melyben egy b�lcs csendes nyugtot, h�l�st
     E set�t hegyekben l�l?
Hol csak egy k� lenne p�rna,
Hol sem ember, sem mad�r nem j�rna,
     Mely megh�bor�tana.
     Mely megh�bor�tana.

Abban, gondolom, hogy semmi jussal
     Ellenkezni nem fogok,
Hogyha �n egy megvetett virtussal
     Itt egy k�ben helyt fogok.
S e szigetnek egy sz�g�ben,
Mint egy Rousseau Ermenonvill�ben,
     Ember �s polg�r leszek.
     Ember �s polg�r leszek.

Itt tan�lom rejtek �rdememmel
     �bresztgetni lelkemet.
A term�szet majd az �rtelemmel
     B�lcsebb� tesz engemet.
T�vol itt, egy m�s vil�gban,
Egy nem esm�rt szent mag�noss�gban
     K�nnyezem le napjaim.
     K�nnyezem le napjaim.

Itt halok meg. E set�t erd�ben
     A szomsz�d p�r eltemet.
Majd tal�m a boldogabb id�ben
     Fellelik s�rhelyemet:
S amely f�nak s�tor�ban
�ll egy�gy� s�rhalmom mag�ban,
     Szent lesz tisztelt hamvam�rt.
     Szent lesz tisztelt hamvam�rt.

(1798)